Természetjáróknak

„Ez a pazar látványt nyújtó tájseb a Kéktúra, valamint az országút mentén, közvetlenül Sámsonháza határában a Várhegy oldalában található. Az autóval érkezők kényelmesen le is parkolhatnak a pompás sziklafalak alatt fekvő egykori bányaudvaron, ahonnan a környéket bejáró tanösvény is indul. Az ember csak ámul és bámul, amikor először megpillantja ezeket a narancs, homok és rozsda színekben ragyogó kőzeteket, melyek egy 16 millió évvel ez előtt elkezdődött és 5 millió éven át tartó, földtörténeti szempontból igen mozgalmas korszak során alakultak ki.

Az itt található andezit vulkanizmus során képződött lávakőzetet jó hasadása, ugyanakkor nagy szilárdsága miatt már a középkorban is bányászták. Ez a kőzet a 19. századtól útépítések alapanyagául szolgált és egészen a 1970-es évekig fejtették. A letermelésnek köszönhetően metszetként tárult fel előttünk a földtörténeti múlt, ami a napsütésben még elevenebb színekben tündököl.”
(Forrás: Turista Magazin)

„Megéri felkapaszkodni a szemközti Csüd-hegyre is. A Vár-hegyhez hasonlatosan a Csüd-hegy értékeit is a kőfejtés hozta a felszínre. (…) Ha közelebbről szemügyre vesszük a mészkövet, nem az ősi csigaházakat és kagylóhéjakat látjuk, hanem azoknak csak a lenyomatait, ugyanis a meszes héjak a nedvesség hatására visszaoldódtak, és csupán az állatok maradványaik negatívja, felületi mintázatuk őrződött meg. Visszatérve a Vár-hegy alatti bányaudvarhoz, északnyugati irányba folytatva a felfedezőutat bejárhatunk a szomszédos Buda-hegy déli aljában vezető, közel két kilométer hosszú és nyolc állomásból álló tanösvényt. Gondolhatjuk, hogy magát a Vár-hegyet nem véletlenül nevezik így. Tetején található Fejérkő vára, ahová a kék romjelzéseket követve fel is kapaszkodhatunk. Sajnos a több mint hatszáz éve pusztuló erősség csekély falmaradványait a növényzet is kezdi teljesen elfedni, de a vadregényes környezetben megbúvó romokat a felfedező kedvű turisták biztosan érdekesnek fogják tartani. Fejérkő várának történetéről igencsak keveset tudunk.